HTML

Kémiai feladatok

A megszűnőben lévő Győri Kökél pótlására.

Kedves Olvasó!

A Győri Kökél legutóbbi számai 2006. végén jelentek meg. Ezt a lapot dr. Várnai György, a Középiskolai Kémiai Lapok alapító főszerkesztője hozta létre 2004-ben a lap addigi tevékenységének töretlen folytatásaként az akkori Szerkesztőbizottság segítségével, akik részben már az alapítás során is közreműködtek, s egy-egy rovat beindításával és működtetésével járultak hozzá évtizedeken keresztül a diákok kémiai gondolkodásának alakításához. Azóta számos kiváló szakember lett a hajdani diákokból, de még az utóbbi években is - amikor már szinte valamennyien nyugdíjasként dolgoztunk - ezernyi, feladatmegoldást, vagy szakfordítást tartalmazó levél bizonyította a diákok érdeklődését témáink iránt.

2007-ben -anyagi támogatás híján - nem tudtunk egyetlen számot sem megjelentetni, mert - bár a szerkesztők mind önkéntes munkában dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül - a nyomda- és postaköltségre nem tudtak támogatást szerezni.

Elhatároztam tehát, hogy mindaddig, amíg lapunk nem lesz nyomdaképes, ezen a blogon teszem közzé a rovataimba szánt feladataimat. Először csak a "sztöchiometriai és egyensúlyi feladatok" rovatot újítom, később megpróbálkozom a német és angol szakfordítói rovataimmal is.

A megoldásokat minden diák beküldheti. Cím: Maleczkiné Szeness Márta Veszprém, 8201, Pf.158. Aki megcímzett, felbélyegzett borítékot küld, visszakapja javított megoldásait. Mindaddig beküldhetők a feladatmegoldások, amíg az én megoldásaim itt meg nem jelennek.

Legutóbbi hozzászólások

2009/10 tanév, 1. szám

2010.01.13. 19:45 Maleczkiné Szeness Márta

Sztöchiometriai  feladatok

  Ezúttal a bevezető feladatsor – látszólag – igen egyszerű folyamatokkal jelentkezik, kevés és egyszerű számítást igényel. A gondolat szárnyalása azonban határtalan lehet, s egyetlen reakcióegyenlet is magába foglalhatja akár a kémia tudományának legfontosabb fejezeteit, s alapvető természeti törvények, anyagszerkezeti és anyagismereti témák, tapasztalati tények és logikai következtetések forrása lehet.

  Leírok 5 egyszerű magyar mondatot, amelyet le kell fordítaniuk a kémia nyelvére.
  1. Az elemi hidrogén és az elemi oxigén reakciója során víz képződik
     
  2. A  szódabikarbónából  ecetsav hatására széndioxid-gáz keletkezik
     
  3. A vas a levegő és víz együttes hatására megrozsdásodik    
     

    1. Klóros víz hozzáadására a káliumjodid-oldatból jód válik ki.
       
    2. A klóros víz a káliumjodidos jód-oldatot elszínteleníti
       
    3. A kén-dioxidos víz is elszínteleníti a káliumjodidos jód-oldatot.

        
  4. Ha szilárd ammónium-dikromátot meggyújtunk, mini-tűzhányó keletkezik, s a képződött „hegy” króm(III)-oxidból van.
     

  Írja fel a kémiai egyenleteket a fenti jelenségekre! Azután gondolkodjon el rajta, mennyi mindent kell tudni ahhoz, hogy ezt megtehessük:

 Ismerni kell a kiindulási és a keletkezett anyagok atomjainak vegyjelét, nevét, elektronszerkezetét, s a periódusos rendszerben elfoglalt helyét! Tudni kell az egyenletekben előforduló elemek és vegyületek képletét, szerkezetét, elem- és vegyülettípusát, halmazállapotát. Meg kell tudnunk határozni a kémiai egyenlet típusát, s le kell vonni a sztöchiometriai következtetéseket mólokkal és tömegekkel. Utánanézhetünk a termokémiai adatoknak is. Átgondolhatjuk az észlelhető jelenségeket, s a kísérleti végrehajtás módját is.  Állapítsuk meg, hogy milyen természeti törvényeket kellett felidézni munka közben!

(Ha a fentieket táblázatokba foglalva írja le, akkor az eredmény hasonlatos lesz a kémiai „aktívteszt”  (nem feleletválasztó, hanem válaszadó) kérdésekhez)

   És most oldjon meg néhány egyszerű sztöchiometriai feladatot a fenti egyenletekkel:

 Ad 1.: A víz képződésének reakcióját standard állapotú, 1:1 mólarányú H2-O2-elegyben indítjuk el, zárt edényben. Mekkora lesz a nyomás a reakció befejeztével a) 120oC-on, b) 25oC-on? Hány százalékkal csökken a gáztérfogat a b) esetben?

 Ad 2.: Hány tömeg- és hány mol%-os az az ecetsav-oldat, amelynek 100 ml-e 1,00 g szódabikarbónával reagál? Mennyi gáz képződik? Milyen pH-jú lesz a „semlegesített” oldat, ha 1000 ml-es térfogatrra töltjük fel? 

 Ad 3.: Mi a rozsda összetétele, ha a  reakció során egy vasdarab tömege 28%-kal nőtt, miközben a fém 50%-a változatlan maradt?

 Ad 4.: A reakciók alapján milyen következtetést vonhatunk le a szereplő elemek és vegyületek redoxi-tulajdonságairól, s a megfelelő redoxi-potenciálok viszonyairól? Mi történik, ha 1 mmol káliumjodidot, 1 millimol kéndioxidot és 5 millimól klórt tartalmazó oldatokat összeöntünk és 1 liter végtérfogatra töltjük? Mennyi az oldat pH-ja? 

 Ad 5.: Hogyan értelmezné ennek a   reakciónak a típusát, s tudna-e hasonló jellegű reakciót  említeni? Mennyi gáz képződik 1 g vegyület bomlásakor, s hány gramm „hegy” marad?

 

             ----------------------- …-----------------------

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kemia.blog.hu/api/trackback/id/tr21670227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása