(ahogy én átéltem)
1974: A Győri Révai Miklós Gimnáziumban tanító dr. Várnai György kérésére dr. Bodor Endre tanszékvezető egyetemi tanár engem bízott meg azzal, hogy az iskola által kiadott, Várnai tanár úr által szerkesztett lapba kémiai számítási feladatokat küldjek. 2 évig küldtem, de a beküldött megoldásokat még nem én értékeltem, hanem a győri kollégák.
1976. A Veszprémi Vegyipari Egyetem Oktatási Bizottsága szakmai és anyagi támogatást ajánlott fel a lapnak Az egyetem nyomdájában készült a továbbiakban a győri „Kémiaversenyzők híradója”, s a nyomdapapír a Budapesti Műszaki Egyetem ajándéka. A feladat-rovat vezetését rám bízták, amit hallgatóink segítségével végeztem, mert igen nagy volt az érdeklődés, sok a javítani való. Ekkor alakítottam ki a feladatrovat mindmáig élő szerkezetét: a feladat – megoldás - értékelés addig szokatlan hármasságát, amiért sok egyetértő levelet kaptam tanároktól és diákoktól egyaránt.
A címlap
Antracénhez hasonló gyűrűhármasba foglalja össze a 3 várost: Budapestet, Győrt, és Veszprémet jelképező ábrát ( ami igen hasonlít Az 1975-os veszprémi Nemzetközi Kémiai Diákolimpia kitűzőjére, amelyet dr. Székely György tervezett).
1979-1984 között ez az ábracsoport 90 fokkal elfordult, de megmaradt a 3 város-emblémája, s az 1979/2 szám címlapján már a név is új: Középiskolai Kémiai Lapok. 1985-ben már „delokalizálódnak” és kondenzálódnak az aromás gyűrűk, s az l985/1 számtól kezdve véglegesen kialakult a folyóirat neve és címlapja. A rajz Németh Attila győri rajztanár munkája, amit – nyilatkozata szerint – nem is a lap, hanem személy szerint dr. Várnai György számára készített ajándékba.
A feladat-rovatok
Az én rovatom mellett az 1979/1. számtól kezdve megjelent a „kezdőknek” rovat, amelyet 1984-ig Fodor István szerkesztett, majd 1986-ig Cs.Nagy Gábor, utána 1994-ig Szabó Miklós, 2002-ig Fenyősné Kircsi Amália, és 2003-tól Wajand Judit.
A harmadik, elsősorban szerves kémiai feladatokat tartalmazó rovatot Mojzes János indította 1982-ben, és Soltész György folytatta 1988-tól mindmáig.
A feladatmegoldó diákok létszáma az egyetlen rovat idején évi 200-300 volt, a két-rovatos években (1982-ig) 300-400 fő, a három rovat eleinte évenként 400-500 megoldót hozott, vagyis a négy fordulóban mintegy 1500 levelet, benne 5-10 megoldással.
Érdekes színfoltja volt lapunknak a nyolcvanas években néhány évig Ruppert József rovata, az „Ezer betűvel…”, amelyben a megadott kérdésre rövid esszé-választ kellett adniuk a diákoknak.
Idegen nyelvek rovata
1983-tól indult a három nyelv szakszöveg-fordítási rovata. Az orosz nyelvet végig Gombás Vilmos vezette, míg a 90-es években annyira lecsökkent az érdeklődés, hogy megszűnt. A német szakszövegeket 1985-ig Berzenczey Erzsébet, 1989-től Mohai Béla, 1999-től pedig Varga Katalin válogatta, fordította, javította. Az angol rovatot kezdetben Kós Péterné, 1984-től Kraut Béla, l988-tól Kurtán Zsuzsa kezelte, 1991-től pedig énrám maradt. Kraut Béla kezdeményezte azt a módszert, hogy a helyes fordítás megadása után értékelte a beküldött szövegeket, s ezt én is szívesen átvettem, meg a német rovat vezetői is. Örömmel állapítottuk meg, hogy ezzel ismét a diákság kémiai ismereteit bővíthetjük - az idegen nyelvű szakszövegek megismertetése (meg a magyar nyelv művelése) mellett. (Kraut Béla tehetséges tanítványunk volt Veszprémben, lehetett tanulni tőle!)
A beküldött fordítások száma eleinte mérsékelt volt, azután a 90-es években úgy megnőtt az érdeklődés, hogy alig győztük olvasni-értékelni. Az utolsó néhány évben ismét kissé csökkent a fordítók száma.
Egyéb sorozatok
Kezdetben érdekes ismeretterjesztő részét képezte lapunknak Fülöp József „Egy kis etimológia” c. sorozata, később Villányi Attila kétnyelvű cikkei adtak iskolapéldákat a szakfordításra. Rózsahegyi Márta és Wajand Judit csak a 90-es években léptek be izgalmas kis kísérleteik színes leírásaival, addig csak a feladat-rovatokban szerepelt néhány, kísérleti kémiával foglalkozó példánk. Tóth Zoltán „hírek, érdekességek” rovata rövid hírekkel jelent meg az utóbbi években.
Cikkek, érdekességek
Folyóiratunkban a tudományos témák sokaságáról jelentek meg írások: a természetvédelemtől a nukleáris eseményekig, a folyadékkristályoktól az elektronegativitásig, a kémiatörténeti érdekességektől a lumineszcenciáig. Szerepelt bennük Jedlik Ányos és Kabay János, Faraday és Reaumur, Martinovics és Mengyelejev, a cikkek szerzői között pedig a főszerkesztő dr Várnai Györgyön kívül még Bodor Endre, László Antal, Marx György, Nagy József, Nyilasi János, Pais István, Szabadváry Ferenc, Szántay Csaba, Szőkefalvi Nagy Zoltán professzorok. Vegyipari üzemekről Szabó Lászlóné írt sorozatot, s minden olyan egyetem ismertetésére sor került, amelyek tematikájában fontos volt a kémia. Néha az OPI (Országos Pedagógiai Intézet) nevében is adott tájékoztatást a felvételikről, tanulmányi versenyekről Kecskés Andrásné és Z.Orbán Erzsébet.
Verseny-eredmények
Minden évben egy teljes (nyári) lapszámban jelent meg az Irinyi János középiskolai Kémiaverseny teljes szakmai anyaga, s a részletezett, elemzett végeredmény. Ugyanígy kapott helyet minden évben (gyakran több számban is) a Sárospataki Diákvegyész Napok eseménysorozatáról a beszámoló, a legkiválóbb diák-előadásokat teljes terjedelemben közölve.
Angol nyelvű példányok
1992 óta minden második évben készítettünk egy demonstratív, angol nyelvű példányt, amelyben az elmúlt időszak versenyeinek, rovatainak feladatait, cikkeit, eseményeit mutattuk be. Ezt megtettük még 2004-ben is.
A Szerkesztőbizottság tagjai
Bodor Endre (1976-), Cs.Nagy Gábor (1984-86), Dubraviczky Dénes (1974-82), Fenyősné Kircsi Amália (1994-2002), Fodor István (1979-84), Fürstné Kólyi Erzsébet (1995-99), Heder Jánosné (1986-88), Inczédi János (1976-2003), Kecskés Andrásné (1988-2003),Maleczkiné Szeness Márta (1976-), Markó László (1976-1994), Mohai Béla (1995-98),Mráz György (1976-77), Mojzes János (1982-88), Nagy György László (1976-82),
Nyilasi János (1976-79), Pungor Ernő(1976-2006), Szabadváry Ferenc(1976-82), Szabó Lászlóné(1977-95),Szabó Miklós(1986-94), Székely György(1979-85), Soltész György (1988-), Varga Katalin(1999-2004), Wajand Judit(2003-), Závodszkyné Orbán Erzsébet(1979-88).
Főszerkesztő: Várnai György (1974-)
A folyóirat háttér-intézményei
1974-1976: a Révai Miklós Gimnázium
1976-1977: a fenti iskolán kívül a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a MKE Győri Csoportja, kiadta a Győr megyei Lapkiadó Vállalat.
1977-1985: a MKE Győri csoportja, kiadó még mindig a Győri Lapkiadó V.,
1985-ben alakult meg a MKE Kémiatanári Szakosztálya (Várnai György alapította ezt is), ettől fogva a Szakosztály is szerepelt az impresszumon, a Győri Lapkiadó mellett.
Az 1991/92-es tanévtől budapesti kiadója lett a lapnak, s a MKE tulajdonjoga is bejegyzésre került. 2004-től – a kiadó cenzúráját követő kényszerű privatizálódás után a Szakosztály új vezetősége saját kezelésbe vette a lapot, az alapító főszerkesztő pedig saját lapot engedélyeztetett előbb „Általános- és Középiskolai Kémiai lapok”, majd annak miniszteri betiltása után „Győri KÖKÉL” címmel, lényegében változatlan szerkesztőséggel. Ez a lap önkéntes munkával készül, amit a szerkesztőség minden tagja továbbra is vállal, hiszen hosszú évekig társadalmi munkában dolgoztunk a KöKéL-ben, s ha később – a támogatás növekedtével – kaptunk is szerény tiszteletdíjat, azon legfeljebb kellemesen meglepődtünk.
Sajnos, a MKE nem csak régi lapunkat, hanem annak támogatóit is megtartotta.
Remélem, hogy a „húsz év magány”-ra (1974-1992) ítélt lap nem járhat úgy, mint Márquez híres Buendia ezredese, hiszen múltunk dokumentációja több ezer oldallal mindenki rendelkezésére áll, s több ezer volt diákunk emlékében él.
(ezt az írást a Magyar Kémikusok Lapjának 2005-ben elküldött, de meg nem jelent cikkből ollóztam.)
