HTML

Kémiai feladatok

A megszűnőben lévő Győri Kökél pótlására.

Kedves Olvasó!

A Győri Kökél legutóbbi számai 2006. végén jelentek meg. Ezt a lapot dr. Várnai György, a Középiskolai Kémiai Lapok alapító főszerkesztője hozta létre 2004-ben a lap addigi tevékenységének töretlen folytatásaként az akkori Szerkesztőbizottság segítségével, akik részben már az alapítás során is közreműködtek, s egy-egy rovat beindításával és működtetésével járultak hozzá évtizedeken keresztül a diákok kémiai gondolkodásának alakításához. Azóta számos kiváló szakember lett a hajdani diákokból, de még az utóbbi években is - amikor már szinte valamennyien nyugdíjasként dolgoztunk - ezernyi, feladatmegoldást, vagy szakfordítást tartalmazó levél bizonyította a diákok érdeklődését témáink iránt.

2007-ben -anyagi támogatás híján - nem tudtunk egyetlen számot sem megjelentetni, mert - bár a szerkesztők mind önkéntes munkában dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül - a nyomda- és postaköltségre nem tudtak támogatást szerezni.

Elhatároztam tehát, hogy mindaddig, amíg lapunk nem lesz nyomdaképes, ezen a blogon teszem közzé a rovataimba szánt feladataimat. Először csak a "sztöchiometriai és egyensúlyi feladatok" rovatot újítom, később megpróbálkozom a német és angol szakfordítói rovataimmal is.

A megoldásokat minden diák beküldheti. Cím: Maleczkiné Szeness Márta Veszprém, 8201, Pf.158. Aki megcímzett, felbélyegzett borítékot küld, visszakapja javított megoldásait. Mindaddig beküldhetők a feladatmegoldások, amíg az én megoldásaim itt meg nem jelennek.

Legutóbbi hozzászólások

Irinyi döntő feladatok VII.

2012.05.20. 08:52 Maleczkiné Szeness Márta

VÁLOGATÁS AZ IRINYI JÁNOS KÖZÉPISKOLAI KÉMIAVERSENYEK DÖNTŐIRE KÉSZÍTETT FELADATAIMBÓL (1973-2003), VII.RÉSZ

  1. (2001) Bázisos cink-karbonát ásvány – Znx(OH)y(CO3)z – egy mólját sztöchiometriai mennyiségű kénsav-oldattal reagáltatjuk. Ennek során 49,00 dm3 standard állapotú CO2-gáz fejlődik, a keletkező cinkszulfát egyötöde 20 oC-os telített oldatban marad, a többi ZnSO4.7H2O alakban kikristályosodik. Mi az ásvány képlete? Mennyi, és hány százalékos kénsavat használtunk a reakcióhoz?
 
  1. (2003) Salétromsav-oldatba és tömény kénsav-oldatba külön-külön rézforgácsot szórunk. A fém mindkettőben teljesen feloldódik, s mindkét oldatból 2,00 dm3 standard állapotú gáz (NO, ill. SO2) fejlődik. Hány gramm réz oldódott az egyik savban, s hány a másikban?
 
  1. (2002) 100 g 5,0%- os (m) nátrium-szulfát oldatot elektrolizálunk: mialatt 6,20 mól durranógáz fejlődik, az oldatból 10 millimól Na2SO4.10H2O válik ki. Mennyi elektromos töltés fogy ez alatt, s hány százalékos a megmaradt telített oldat?
 
  1. (2003) 20,00 g kénsavoldatot 1000 ml-re hígítunk. A hígított oldat 10,00 ml-éhez 25,00 ml 0,1000 mólos NaOH-oldatot adunk. Ekkor az oldat pH-ja 12,00 lesz. Hány százalékos (mól- és tömeg-%) az eredeti kénsavoldat? (a térfogatok itt összeadhatók).
 
  1. (2002) A szén-diszulfid képződése metánból és kénhidrogénből homogén gázfázisú, egyensúlyi reakció:

                                       CH4 + 2H2S <=> CS2 + 4H2

    Milyen arányban keverték a metánt kénhidrogénnel a melegítés előtt, ha az  egyensúlyi hőmérsékleten a gázelegy hidrogén-tartalma 50% (mól), a metán és kénhidrogén koncentrációja pedig egyenlő egymással? Hány százalékos az átalakulás a két kiindulási komponensre nézve?

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kemia.blog.hu/api/trackback/id/tr354526909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamast2 2012.12.25. 13:16:41

a VI. feladatsor 46. feladata hibás! A 91 g pentán - oktán keveréket bármilyen arányban égetem el oxigénben, mindíg 10 mólnál több oxigén szükséges, márpedig 10 mol-ban égették el a feladat állítása szerint, amiben tökéletesen elégtek.

Maleczkiné Szeness Márta 2013.01.08. 08:09:35

@tamast2: Kedves Tamás! Megint sajnálom, de ezúttal nincs igaza.

1 mol pentán égéséhez (3·5+1)/2 = 8 mól oxigén kell, 1 mól oktánhoz (3·8+1)/2=12,5 mól.

91/72 mól pentánhoz 10,11 mól oxigén kell. 91/114 mól oktánhoz csak 9,978 mól.

Létezhet tehát olyan pentán-oktán elegy, amelyből 91 gramm égetéséhez a kettő közé eső 10,00 mól oxigén szükséges.

Az első pillanatra furcsának tűnő megállapítás oka, hogy a szénatomszám növekedtével az azonos tömeg osztója (a moláris tömeg)nagyobb mértékben nő, mint az oxigén-szükséglet szorzója. Tehát azonos, m tömegű, n szénatomszámú alkánok 1 móljához szükséges A_n oxigén-mennyiségre (mól):

A_n = m(3n + 1)/(2(14n + 2))

A_n > A_(n+1), ami könnyen bizonyítható. Az n -> An_ függvény tehát n növelésével monoton csökkenő, értéke n=1-nél (metán) m/8 mól (pl. 91 g-nál 11,325 mol), nagy szénatomszámoknál pedig határértéke 3m/28 (pl. 91 g-nál 9,75 mól).

Kínálhatok még az adott megoldásnál talán áttekinthetőbbet is: Ha x mól pentán és y mól oktán van 91,00 g-ban, akkor

8x + 12,5y = 10,00

és

72x + 114y = 91,00.

Ebből y=2/3 mol, x = 15/72 mol. A többi ebből könnyen számítható, de jobb, ha az utolsó lépésig törtekkel dolgozunk, s nem kerekítünk végtelen tizedestörteket. Köszönöm a hozzászólást, sokat tanultunk belőle.

tanarbazis 2015.09.24. 15:42:54

Sziasztok!

A budapesti magántanár-adatbázis! www.tanarbazis.hu

Keress tanárt vagy jelentkezz Te is tanárnak! Kérünk oszd meg, mert másnak is szüksége lehet rá!

Like: www.facebook.com/tanarbazis