HTML

Kémiai feladatok

A megszűnőben lévő Győri Kökél pótlására.

Kedves Olvasó!

A Győri Kökél legutóbbi számai 2006. végén jelentek meg. Ezt a lapot dr. Várnai György, a Középiskolai Kémiai Lapok alapító főszerkesztője hozta létre 2004-ben a lap addigi tevékenységének töretlen folytatásaként az akkori Szerkesztőbizottság segítségével, akik részben már az alapítás során is közreműködtek, s egy-egy rovat beindításával és működtetésével járultak hozzá évtizedeken keresztül a diákok kémiai gondolkodásának alakításához. Azóta számos kiváló szakember lett a hajdani diákokból, de még az utóbbi években is - amikor már szinte valamennyien nyugdíjasként dolgoztunk - ezernyi, feladatmegoldást, vagy szakfordítást tartalmazó levél bizonyította a diákok érdeklődését témáink iránt.

2007-ben -anyagi támogatás híján - nem tudtunk egyetlen számot sem megjelentetni, mert - bár a szerkesztők mind önkéntes munkában dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül - a nyomda- és postaköltségre nem tudtak támogatást szerezni.

Elhatároztam tehát, hogy mindaddig, amíg lapunk nem lesz nyomdaképes, ezen a blogon teszem közzé a rovataimba szánt feladataimat. Először csak a "sztöchiometriai és egyensúlyi feladatok" rovatot újítom, később megpróbálkozom a német és angol szakfordítói rovataimmal is.

A megoldásokat minden diák beküldheti. Cím: Maleczkiné Szeness Márta Veszprém, 8201, Pf.158. Aki megcímzett, felbélyegzett borítékot küld, visszakapja javított megoldásait. Mindaddig beküldhetők a feladatmegoldások, amíg az én megoldásaim itt meg nem jelennek.

Legutóbbi hozzászólások

Az Irinyi döntő feladatok V. feladatsor megoldása I. rész

2011.11.02. 07:48 Maleczkiné Szeness Márta

Blog 20113

41.  Általános kémiai tesztlap, 1991.

1.                 

a) A legalacsonyabb forráspont 100 Pa, a legmagasabb pedig 100 kPa nyomáson  van,
mivel 100 Pa < 0,010 MPa < 100 kPa, a forráspont definíciója pedig: "az a hőmérséklet, amelyen a folyadék gőznyomása eléri a külső nyomást", s azt is tudjuk, hogy a gőznyomás a hőmérséklettel együtt nő (egyre több molekula kerül a gőztérbe).           

b) Legtöményebb a 10 molalitású, leghígabb a 10 tömegszázalékos oldat.      
Gyors fejszámolással megállapítható, hogy a 10 molalitású oldatban 40g NaOH mellett 100 g víz van, a 10%(n)-ben ugyanennyi NaOH mellett 9 × 18 = 162 g,  a 10%(m)-ben 360 g.      

c) Legmagasabb a szőlőcukor,  legalacsonyabb a CaCl2 fagyáspontja.            
Az oldatok fagyáspont-csökkenésének mértékét a molalitás szabja meg (Raoult törvény), de elektrolit-oldatokban a disszociáció okozta részecskeszám-növekedés mértékével arányosan nő a fagyáspont-csökkenés is. Mivel a szőlőcukor nem disszociál, a NaCl mólonként 2 mól, a CaCl2 mólonként 3 mól ionnal szaporíthatja a részecskeszámot, utóbbinál a fagyáspont-csökkenés mértéke legnagyobb, tehát a fagyáspont a legalacsonyabb.      

d) A részecskeszám-növekedés legnagyobb az NH3, legkisebb a HI bomlása során.
Az egyenletek szerint:         
                             2HI
     H2 + I2, a növekedés 2/2=1, azaz nem nő,

2H2O   2H2 + O2, a növekedés 3/2=1,5-szeres,

és        2NH3    N2 + 3H2 , a növekedés 4/2=2-szeres.      

e) Az oxidált alakok közül (ugyanannyi mól) Cr2O72- oxidál a legtöbb, a Fe3+ a legkevesebb jodidot.      
A vas(III) oxidációfoka ugyanis 1-gyel, a Mn(VII)-é 5-tel, a Cr(VI)-é 3x2=6-tal változik  mólonként.     

f) A NaF pH-ja a legnagyobb, az NH4Cl-é a legkisebb.
A NaF ugyanis lúgosan hidrolizál (gyenge sav és erős bázis sója), a KI-oldat semleges (erős sav-erős bázis sója), az NH4Cl pedig savasan hidrolizál (erős sav-gyenge bázis sója).     

2.       

a)      Az acetilén 3 móljának égése:       
      3C2H2
+ 7,5O2 = 6CO2 + 3H2O,   3 ΔH1                        

b)      A  benzol égése:                           
      C6H6  + 7,5O2 = 6CO2 + 3H2O,      ΔH2                           

c)      A két egyenlet különbsége :          
      3C2H2 = C6H6                   ΔH3 = ΔH2 - 3
ΔH1            

3.      Az elektrolízisek egyenletei:                

a)      2 H2O → 2H2 + O2,        
tehát 3mol gáz/4F,  7,5mol gáz/10F, azaz 183,75 dm3      

b)      2 NaCl + 2H2O → 2NaOH + Cl2 + H2,
tehát 2 mol gáz/2F, 10 mol gáz/10F, azaz 245,0 dm3  

c)      2 CuSO4+2 H2O → 2Cu + 2H2SO4 + O2,          
tehát 1mol gáz/4F, 2,5mol gáz/10F, azaz 61,25 dm3             

d)      2HCl → H2 + Cl2,            
tehát
2mól gáz/2F, azaz10mól/10F, vagyis 245 dm3.         

4.                 

a)      pl.  redukál: F2+ H2O = 2HF + O2,   oxidál: Na + H2O = NaOH + 0,5H2,           

b)      pl. CuSO4 + 4H2O = [Cu(H2O)4]SO4,     

c)      pl. HCl + H2O = H3O+ + Cl-           

42.  Anyagszerkezeti tesztlap, 1992            

1.       

a) pl. a Cl     
(
bármelyik halogénatom a 7.főcsoportba sorolható)          

b) pl .az alkáliföldfémek (Be csoport:ns2), vagy a nemesgázok(ns2np6), vagy a Pd:4d1o
nem tartalmaznak alapállapotban páratlan elektront.          

c) pl. az alkálifémek(ns1), a rézcsoport((n-1)d10 ns1), a 3. fő- és mellékcsoport (np1ill. (n-1)d1), a7.főcsoport (ns2np5)      
egyetlen párosítatlan elektront tartalmaznak          

d) a 4. periódus mellékcsoportjai(Sc,Ti,V, Mn, Fe,Co,Ni,Cu),  
ezekben éppen a 3d beépülés folyik         

e) Minden elektronhéján ugyanannyi elektront csak a Be(1s22s2)tartalmaz.

Természetesen csak egy-egy példát kértünk  a felsorolt esetekre        

2. A felsorolt ionizációs energiákat a felsorolt atomok között az ismert szabályok szerint kell elosztani. A periodusos rendszer főcsoportjaiban balról jobbra nő, felülről lefelé csökken az ionizációs energia:           

            EK
< ELi < ECa < EBr < ECl       

Az elektronegativitás  változása ugyanilyen sorrendben történik.          

3.       

a) A felsorolt molekulák közül nincs magános pár a C2H2, PCl5 és CO2 központi atomján,  

b) Az egész molekulában csak a C2H2 esetében nincs nemkötő pár,             

c) Többféle vegyértékszög található a PCl5-molekulában,     

d) Párosítatlan elektron található a NO2 molekulában,           

e) Delokalizált π-kötést a NO2 tartalmaz,      

f) Poláros a NO2 és SO2 molekula,

g) A PCl5-molekulában csak σ-kötés van.    

4. A Kén és a hélium molekularács, ahol a nyolcatomos S8- és az egyatomos He-molekulákat Van der Waals-erők tartják össze.     

A mészkő ionrácsában Coulomb-erő hat a Ca2+és CO32-ionok között.        

A réz fémrácsában lévő Cu-atomok közt delokalizált π-kötés van.   

A grafitrács síkjain belül a C-atomok között lokalizált σ-, és delokalizált π-kötések vannak, a Cn-síkok között pedig Van der Waals-erők hatnak.

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kemia.blog.hu/api/trackback/id/tr983346679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamast2 2012.12.25. 22:35:22

3. feladat b. pontja hibás. Rosszúl van kiegyenlítve az egyenlet a megoldásban és nem csak klór, hanem hidrogén is fejlődik a NaCl vizes elektrolízise során.
A reakcióegyenletet így nem is lehet kiegyenlíteni, csak ha hidrogént beírjuk a jobb oldalra a klór mellé.

Maleczkiné Szeness Márta 2013.01.06. 17:57:35

@tamast2: Természetesen igaza van:hibáztam, lemaradt az egyenlet jobb oldaláról l hidrogén-molekula.
Mivel a kérdés az összes gázra vonatkozik, a megoldás is kétszerese a megadottnak, vagyis 2mol gáz/2F, azaz 10mol/10F. ami 245 liter.

Elnézést a hibáért és köszönöm a hozzászólást!