HTML

Kémiai feladatok

A megszűnőben lévő Győri Kökél pótlására.

Kedves Olvasó!

A Győri Kökél legutóbbi számai 2006. végén jelentek meg. Ezt a lapot dr. Várnai György, a Középiskolai Kémiai Lapok alapító főszerkesztője hozta létre 2004-ben a lap addigi tevékenységének töretlen folytatásaként az akkori Szerkesztőbizottság segítségével, akik részben már az alapítás során is közreműködtek, s egy-egy rovat beindításával és működtetésével járultak hozzá évtizedeken keresztül a diákok kémiai gondolkodásának alakításához. Azóta számos kiváló szakember lett a hajdani diákokból, de még az utóbbi években is - amikor már szinte valamennyien nyugdíjasként dolgoztunk - ezernyi, feladatmegoldást, vagy szakfordítást tartalmazó levél bizonyította a diákok érdeklődését témáink iránt.

2007-ben -anyagi támogatás híján - nem tudtunk egyetlen számot sem megjelentetni, mert - bár a szerkesztők mind önkéntes munkában dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül - a nyomda- és postaköltségre nem tudtak támogatást szerezni.

Elhatároztam tehát, hogy mindaddig, amíg lapunk nem lesz nyomdaképes, ezen a blogon teszem közzé a rovataimba szánt feladataimat. Először csak a "sztöchiometriai és egyensúlyi feladatok" rovatot újítom, később megpróbálkozom a német és angol szakfordítói rovataimmal is.

A megoldásokat minden diák beküldheti. Cím: Maleczkiné Szeness Márta Veszprém, 8201, Pf.158. Aki megcímzett, felbélyegzett borítékot küld, visszakapja javított megoldásait. Mindaddig beküldhetők a feladatmegoldások, amíg az én megoldásaim itt meg nem jelennek.

Legutóbbi hozzászólások

Emlékezés Pungor Ernőre

2009.03.08. 16:00 Várnai György

Emlékezés

Pungor Ernőre a magyar műszeres analitika megteremtőjére, a hazai kémiaoktatás segítőjére

 

Halálának második évfordulója közeledtével1 emlékezünk Pungor Ernőre, aki a nemzeti felemelkedés egyik kulcsaként a magyar kémikusok nemzetközi elismertségéért és a kémiaoktatás jelentőségének tudatosításáért dolgozott egész életében.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948-ban végzett vegyész Schulek Elemér professzor analitikai tanszékén már tanársegédként kereste az újat. A klasszikus, öntögetős analitika mellett szolgálatába állította az elektrokémia lehetőségeit. A hallgatók még énekelték, hogy

 

„A lakmusz ingatag, nem látni hol csap át,

a fenolftaleint zavarja a karbonát.

Új indikátort használunk mi mind:

Paraetoxikrizoidint!”

 

de a végpontjelzés mindinkább a fizika, a matematika, a fizikai-kémia ismereteire épülő műszer feladata lett. Ez az út vezetett a nagyfrekvenciás titriméter és az ionszelektív elektródok megalkotásáig, az Angliától Japánig, az USA-tól Egyiptomig megismert, a magyar tudósokra kiható kiváló értékelésig, és az akadémiai tagságig. A hazai intézetek, szervezetek tizenkét helyen választották tiszteletbeli illetve rendes elnöknek. Külföldön  22 szervezet hívta meg tagságába, és több egyetemen lett díszdoktor. Ha Magyarországról esett szó Indiában, Japánban, az USA-ban, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában Finnországban Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Csehországban, Kínában, Egyiptomban, Ausztráliában, a kémikus társadalom Pungor Ernő nevét említette. A megérdemelt 12 hazai és külföldi díj érték szerint nem állítható sorba, az adott helyen mindegyik a legértékesebb elismerés.

Pungor Ernő nemcsak a kutatásnak szentelte életét. Szerepet vállalt a jövő tudósainak nevelésében a középfokú oktatástól a felsőfokú képzésig. Magyarország érdekeit szem előtt tartva dolgozott, mint tárca nélküli miniszter, mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és a világon szétszóródott magyar tudósok összetartozásának szervezője.

„Magyarok szerepe a világ természettudományos haladásában” címmel 1986-ban szervezte meg először azt a nemzetközi konferenciát, amelyet 1989-ben a második, majd 1992-ben a harmadik követte sikerrel. A konferencia fő mondanivalója ma is aktuális:

 

„Különösen fontos most hazánknak, hogy jelenlegi helyzetének megjavításához igénybe vegye mindazt a segítséget, melyet a hazai tudomány és technika teljesítményein felül külföldről tud kapni. Nagyon számítunk ezért különösen azoknak a magyaroknak a segítségére, akik más országok állampolgárai lettek, de megmaradtak lelkükben magyarnak. Reményeink szerint ez a találkozó is segíti az emberi és szakmai kapcsolatok szálainak szorosabbá fonódását.”
(E felhívás megjelent a Középiskolai Kémiai Lapok 1989/4.számában, a 178. oldalon)

 

A kémia tanításának jelentőségét kiemelten hangoztatta előadásaiban és közvetlen segítséget adott részvételeivel. A kémiatanárok országos konferenciáin rendszeresen tartott továbbképzést jelentő és buzdító előadást. A Győrben alapított Középiskolai Kémiai Lapok című folyóirat szerkesztőségi tagja volt 1976-tól 2006-ig. (Ekkor, 30 év győri szerkesztés után, a lap Győrhöz kötődésű készítését rosszindulatú erők megakadályozták). Segítette a 16. Kémiaoktatási Világkonferencia ( 16th International Conference on Chemical Education) budapesti megvalósítását, amely nagy siker volt 2000-ben. Állandó előadója volt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság vegyész és kémiaoktatási konferenciáknak. Az EMT által szervezett több mint tíz vegyészkonferenciának Pungor Ernő volt az állandó díszelnöke, az ő jelenléte, érdekes előadásai, szakmai tekintélye és vonzó egyénisége nagy mértékben hozzájárult a konferenciák sikeréhez.

A Középiskolai Kémiai Lapok (KÖKÉL) indulásakor nyomdával, papírral és tanácsokkal segítette a lap megjelenését és formálódását, majd megerősödését. Kezdetben a Veszprémi Egyetem Analitikai Tanszékének vezetőjeként, majd a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetőjeként, később dékánként és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetőjeként - a rangos beosztások mellett is -  közvetlen társként támogatója volt a kémiatanárok munkájának. A magyarországi képzés hiányosságai között kiemelten foglalkozott az idegen nyelv, elsősorban az angol és német nyelv tanításának szükségességével. Ennek következménye lett 1983-ban, hogy a KÖKÉL „Kémia idegen nyelven” címmel rovatot indított szakmai fordítási feladatok és minták közreadásával.

A kémiaoktatási világkonferenciák egyik szervezője (Peter Towse, University of  Leeds) 1990-ben megkereste a KÖKÉL szerkesztőségét azzal a kéréssel, hogy 1992-ben Bangkokban mutatkozzon be a folyóirat. Pungor Ernő, mint az OMFB vezetője biztosította, hogy pályázatunk értékelése a bemutató megvalósulásához anyagi támogatást jelentsen. Angol nyelvű különszámmal volt a KÖKÉL Bangkokban a 13. Világkonferencián. Folytatásképpen a folyóiratot meghívták Porto Ricóba, Brisbanebe, Kairóba is.

A KÖKÉL alapítását megelőzte 1969-ben az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny ötlete, amelyet ugyancsak Győrben a Révai Miklós Gimnáziumban indítottak útjára a hazai tudós vegyészek szakmai segítségével. Ebben a körben is jelen volt Pungor Ernő, aki a dunántúli kezdeményezéseket (Veszprém, Szombathely, Sopron, Győr) különös gonddal támogatta. Az Irinyi-verseny 30. országos döntőjén, 1998-ban Győrött, az elnökség tagja volt.

Pungor Ernő vegyész volt és magyar. Tudatosan hangoztatta, hogy a XX. század technikai „csodái” a magyar természettudósokkal jöttek létre. Részt vett minden olyan mozgalomban, szervezetben, amely az oktatás és a kutatás elsőrendűségéért dolgozott. Ezért írta alá 1997-ben a Modernizációs Chartát, amelyet ma is ki kellene adni. Érdemes néhány gondolatát feleleveníteni:

„hazánk gazdasági felemelkedésének kulcsa az emberi képességek kibontakozása.”

„Az ázsiai nagy- és kistigrisek…először oktatásukat reformálták meg, hogy utána…munkaigényes termékeket gyárthassanak, azokba épített tudást fizettetve meg a külföldi vásárlókkal. Ha a polgárok olyan politikusokra szavaznak, akik ezt a célt tűzik ki, akkor mindez a pártok számára is fontossá válik.”

„Nem szabad hagyni, hogy ma percemberkék tündöklése elhomályosítsa a tanítás és tanulás Magyarországon hagyományos tiszteletét.”

„Példaképek szükségesek, mert mozgósító erejük van. Megmutatják, miként lehet nyomorúságból kiutat találni, váratlanul nagyot alkotni.”

„Összehangolt társadalmi cselekvésre hívunk mindenkit - egyéb irányú politikai meggyőződésétől és pártállásától függetlenül – a tanulás, tudomány és innováció társadalmi rangjának visszaállítása érdekében…..Ez védelmet nyújt a századvégi elidegenedés és brutalitás ellen. Ez teszi lehetővé, hogy magunkénak érezzük hazánkat és korunkat. Ez a tudatosan gyakorolt demokrácia útja. Ez az ország szellemi és anyagi felemelkedésének feltétele. Ezer éve sikerült. Most is sikerülni kell!”

 

Ilyen volt Pungor Ernő a tudós, a vegyész, a hazafi és mindenkor a szó legnemesebb értelmében vett Ember. Emlékének méltó megőrzésére a Magyar Tudományos Akadémia és Pungor Ernő örökösei Pungor Ernő Díjat alapítottak 2008. májusában. „Az MTA elnöke Pungor Ernő Díjat adományoz a kémiai tudományos kutatások terén kimagasló érdemeket szerzett 45 év alatti kutatóknak, szakembereknek.” Az első díjat 2008. októberében adta át Pálinkás József, a MTA elnöke Gyurcsányi E. Róbert kémikusnak.


 

12007.június 14-én hunyt el

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kemia.blog.hu/api/trackback/id/tr64964040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.